hibám lett hajóstesztek kitöltésekor. fejlődöm vagy tanulok vagymi. huszadikán lesz a vizsgám. izg-izg.

először valahogy úgy akartam kezdeni ezt a bejegyzést, hogy padam-padam. vagy hogy jesuisvenutedire. valami dalszöveggel. aztán most erről eszembe jutott, hogy tegnap kivettem a tranquillitét (címszavak: nyugalom, bartis, kortárs magyar irodalom) a könyvtárból, és annyira-annyira tetszenek franciául (is) az egybeírtszavak.

(jé, az új adminban végre nincs a bekezdések után hogymondják? szóval olyan fehér hely, csak ha nyomok még egy entert. éljen a blogponthu. ja, mégsem...)

"remek kedvem kerekedett", olyan másfél hete asszem. és azóta is tart. pörgök mintazállat. vagy döglődöm, de azt is valahogy ilyen kellemes kis boldogságos hangulatban. meg persze osztódom ezerfelé, legalábbis úgy érzem, és mindenhol akarok lenni egyszerre. mindent csinálni, mindenkivel jóban lenni.

és csinálok is: elintéztem a papírjaimat! jelentkeztem hajósvizsgára, óigen! és immár teljes a caf-os (=lakástámogatásos) mappám. már csak azt kéne kitalálnom, mi lesz a szakdogám címe. még egy egéééész hetem van rá...

a szerda volt a hetem csúcspontja. egyrészt akkor sikerült felkelnem, hogy bemenjek böbéékkel reggelizni, majd elmennem orvoshoz, aki nem szart be rögtön a hajósvizsga szó hallatán és aláírta a papírom anélkül, hogy teljes agyvizsgálatra akart volna küldeni. másrészt este voltunk vacsorázni azokkal a franciákkal, akikkel október végén vitorlázni megyek (ja mert igen, hétfőn sikerült elég gyorsnak lennem, és beficcentem az utolsó helyre - persze ezt is csak azért ilyen későn, mert minden annyira kib. bonyolult, ha valamit el akarsz intézni ebben az országban, pláne külföldiként... anya már a születési anyakönyvi kivonatom is beszkennelte, mert ugye a személyi meg az útlevél az nem elég. váhh). szóval voltunk vacsizni. beszélgettünk franciául. én néha csak kapkodtam a fejem ide-oda. megtanultam a kacsa bizonyos részeit, amiket aztán el is felejtettem. meg olyan irtófontos szavakat, mint strici, kurva (nem a put. vagy a prostituée, hanem egy argókifejezés, mert az menőbb). és hasonlóan fontosakat tanítottam meg, amikor még páran (a jófejekkel) beültünk "sörözni". szeretlek. jó napot. hangyás.

és zongoráztam.

és aztán éjjel egykor még elmentem marie szülinapjára. és táncoltunk. és janával (németlány) készítettünk remekbeszabott fényképeket - legjobb az lett, amin csak a hajtöve látszik, mert véletlenül a zoom-on hagyta. a következőn már belóg az én orrom is. és páran elhitettük egy francia sráccal, hogy én francia vagyok, egy német srác magyar-francia, jana pedig német-francia. és aztán hazabicikliztem.

megint kiderült, még mikor a franciákkal voltam, hogy semmit nem tudnak magyarországról. mielőtt kijöttem, apa mondta, informálódjak azért kicsit az aktuálpolitikáról, hátha rákérdeznek, mi a helyzet nálunk mert eztmegazt látták a hírekben. de inkább én kérdezek általában, mit tudnak. és a válasz, hogy budapest. mármint arról már hallottak. másról nagyon nem. aucune idée. és ilyenkor sosem tudom, mivel is kezdjem.

fruzsi most épp valami fasziról (shane macgowan) olvasgat, aki négyéves korában kezdett inni és a harmadik protézisénél jár meg a tízmilliomodik piájánál kábé - vagy lehet, hogy rosszul számolok és már sokkal több. de a rosszulszámolokkal kapcsolatban a mai napról csak annyit, hogy voltam mosni. 3 mosógép van és 2 szárító. nekem 2 adag ruhám volt. egy mosás 45 perc. mi voltunk egyedül a mosodában. tudtam, hogy 2-t kell mosnom, majd 1ben megszárítani őket (mert az úgy olcsóbb, praktikusabb és gyorsabb is, ugye...), így hát beraktam az első adagot, szépen figyeltem, mikor vált öblítés módra (ugyanis olyan luxus, mint öblítőfiók, amibe beöntöd és adagolja, nincsen 2euró50-ért). betöltöttem a coccolinot, megvártam a mosás végét. majd a mellette lévő gépbe beraktam a második adagot, de még ekkor sem esett le, hogy a 2-t egyszerre is kimoshattam volna, és akkor nem másfélóra, hanem 45 perc lett volna, csak fruzsi kerek szemei döbbentettek rá erre.

a sajátmagambamerüléssel és annak eredményeivel már kezdtem egész elégedett lenni. márminthogy mennyire kurvára sokmindent fedeztem fel itt. és óigen, milyenfokú önismeretre vagyok képes satöbbisatöbbi. erre tegnap átküldtek egy ikrekhoroszkópot, ami kb. leírta mindazt, amit most húdenagyon felismertem magamban... óje.

.je repars a zero.