vagy legalábbis majdnem minden. legyen az, hogy kivételesen a szép dolgokról írok. arról, hogy a munkámban mindennap kihívások vannak, és új feladatok, új élmények, apró dolgok, amiket meg kell oldani, nagy dolgok, amiket meg kell oldani, és úgy fest, hogy furcsa módon meg is oldom őket. egy éve ilyenkor még fogalmam sem volt, hogy tudok pl. fb-reklámokat készíteni, hogy tudok nulláról felszereléssel, emberekkel, élményekkel teli programot szervezni. hogy vannak elhatározásaim, amiket be tudok tartani, fel tudok venni és ki tudok rúgni embereket. időről időre irányítani tudom az életemet.

és szép dolgokat arról, hogy mennyi mindent teszek magamért. hogy a pszichodrámára elmegyek, felkelek hajnalban még egy buli után is, és odateszem magam. zokogok a lány helyében, akit éppen elhagynak, hogy a protagonista át tudja élni a szerepét, de nem sajnálom magam utána, hogy velem is szakítottak már, hanem kilépek a szerepből. és találkozom új emberekkel. olyanokkal veszem körül magam, akik jól szeretnék érezni magukat. akik ilyen történeteket mesélnek éjjel az ellátóházban, hogy ne bántsam magam, és bár kurva nehéz, mert szerettem szenvedni, de azért igyekszem bejuttatni az információt. érezni, és nem csak érteni, hogy ez az egy életem van és minden nap eldönthetem, hogyan fogom érezni magam és hogyan cselekszem. mert szabad vagyok. 

és szép dolgokat arról, hogy a szép/jó/kielégítő/boldog/pozitív dolgok nem unalmasak, nem giccsesek és nem mennek az alkotásnak, az önkifejezésnek, a mélységeimhez kapcsolódásnak a kárára. és nem felszínesek, nem hamisak, nem önáltatások, nem igaztalanok, nem átmenetiek. illetve de, átmenetiek, mint minden. 

és szép dolgokat arról, hogy nem leszek oraveczcoelho, nyilván lesznek problémáim, rossz napjaim, rossz óráim vagy heteim, amikor kilátástalannak, hamisnak és menthetetlenül reménytelennek tűnik majd bármi, ami szép. de most minden jó, ahogy van. a mai napot magammal töltöttem, és bár konkrétan tiltakozott a lelkem, amikor beraktam a relax-zenét, nehogy mélységekbe kelljen menni, de három óra alatt ráneveltem, hogy jó ez, jó a szauna, jó az évtervezés, jó a magamvégiggondolása, jó a meditatív állapot. viszont mivel egész nap wellnesskedtem magammal, most fáradt vagyok, és már fél 11-kor alszom. whaaaat? #newlife

(najó az igazsághoz hozzátartozik, hogy azért is vagyok fáradt, mert egész hétvégén wellnesskedni akartam ugyan, de végül pénteken a. rávett, hogy menjek el a hipercuki kollégáival és a hipercuki vele táncolni és _nyilván_ reggel 6:56-kor feküdtünk le, de azért szombaton este is csak be kellett menni ankertbe, hogy találkozzunk cs.val meg aztán i.nal és így mindkét nap már szinte világosban aludtam el. deezígyjó. jeneregretterien.)