iája, hogy amikor mindennél nagyobb szükségem van éppen a szeretetre/dicséretre/törődésre/odaadásra, akkor képtelen vagyok befogadni. bezzeg amikor úgy érzem, egyben vagyok, teljes, frenetikus, jófej csaj -- na akkor mindenki jön és szeret és dicsér és ölel (és észre is veszem mindezt).

szóval már csak jól kell lennem hogy jól legyek. FUCKYEAH.

amúgy meg annyira jó néha egyedül lenni (a lakásban), megdöbbentő, mennyire igaza van pálferi egyik fura páciensének, hogy végső soron azért mégis én vagyok magamnak a legjobb társaság.