pedig amúgy erősségem a beszélgetés, és mégsem. teljesen kész vagyok magamtól. írni legalább még tudok. egyszer a. mondta, hogy meg szeretne tanulni jól fogalmazni írásban, az neki nem megy, csak szóban. mondtam neki, hogy én azért írok, mert az könnyebb, és örülnék, hogyha szóban menne, akkor nem kéne annyit írni.

persze írásban sem mindig megy, de azért könnyebb.

sziahogyvagy.

mindenokéköszi.

nagyontetszel.

amúgyróladszólazaszöveg. 

a sziahogyvagyig legalább eljutok, aztán legrosszabb esetben ez lesz az a sztori, amiből megtanulom, hogy még akkor is érdemes kezdeményezni, hogyha nem. 

a nők állítólag jobban félnek a visszautasítástól, mert kevesebb részük van benne. a párkapcsolatokban, kezdeményezésnél. szexelünk? - kérdezi a férj. nem! - válaszolja a feleség, és minden oké. de ha fordítva történik, az már para, akkor meg kell a szívnek szakadnia. persze általánosítok. mert én valószínűleg akkor is rettegnék a visszautasítástól, hogyha férfi lennék. ha visszautasítanak, akkor nem szeretnek, és ha nem szeretnek, az rosszabb a halálnál, akkor már jobb örökre egyedül. ha nem utasítanak vissza elsőre, akkor majd később vissza fognak, mert már majd nem fognak szeretni, és ha nem szeretnek, az rosszabb a halálnál stb. ez a lelkem logikája.

néha szeretném azt hinni, hogyha tisztában vagyok a rossz működéseimmel, akkor könnyebben túl is lépek rajtuk. az elmúlt tizenöt év nem ezt mutatja, az előtte lévő időszakra pedig nem emlékszem.

néha szeretném azt hinni, hogy a rossz működéseim tesznek azzá, aki vagyok, és ha a minősítést elhagyom, működésként még akár el is fogadhatnám őket. és örülhetnék, hogy vannak mégis érzéseim. hogy csodás emberek vesznek körül. hogy folyton megismerek újabb csodás embereket, és felismerek kevésbé csodásakat, akiket ki tudok tenni az életemből. 

néha szeretném azt hinni, hogy egy bejegyzésen/napon/órán belül azért tudok egyszerre lelkes, szerelmes, kiábrándult, fásult, izgatott, vidám, rátarti, önsajnáló, önelemző, megbocsátó, ítélkező, szomorú, vágyakozó stb. lenni, mert annyira összetett személyiség vagyok, nem pedig mert skizofrén...

amúgy meg a koronavírus magyarországra érkezett, hivatalosan sem ajánlott puszilkodni, ölelkezni, szóval ha cseten alakítom a kapcsolataimat és élőben blokkolom, akkor csak elővigyázatos vagyok, nem pedig érzelmileg zárkózott. ugye.