tól mostmár - elnézést a szóért, de - faszkivan. arról nem volt szó, hogy órákat fogok elba... pazarolni az életemből arra, hogy önéletrajzot meg motivációs levelet akarok írogatni. persze nem csak ebből van elegem, hanem most ennek kapcsán hirtelen mindenből. például hogy nem lehet válaszolni levelekre. 

de legalább tavasz van. szép (lesz mostmár tényleg, ugye?) az idő, lehet biciklizni, fittnek lenni. és el lehet költözni, hacsak egy hónapra is.

viszont az önéletrajzot írva megint rájöttem, mennyire nem dolgoztam még soha semmit. persze igen, ha az irodalmi izéket is munkának vesszük, de nem veszem. fel kéne nőni végre, legalább egy kicsit. és nem kiakadni hülyeségeken újra meg újra meg újra satöbbi. nem jelentőséget tulajdonítani olyasminek, aminek nincs, és észrevenni, ami van. valahogy így képzelem.

a szerelmes hal megy a tévében. - a szerelemről nem beszélt? - beszélt, de én nem figyeltem. a színésznő szája szélére ragadt a porcukor, szép.