annyira lassúú

úúúúú a net, hogy mire megszólal egy zene, amire rákattintottam, szívrohamot kapok mindig, mert már rég elfelejtem, hogy beindítottam valamit. úgyhogy pár percenként felugrom a helyemről, nem néznek picit sem hülyének a többiek. 

és lehetetlen bejegyzéseket írni, váhh! lehetetlen skype-olni, és csetelni, és olvasgatni a neten. már nagyonvárom, hogy legyen végre net a szobában. meg azt is nagyonvárom, hogy végre tavasz legyen. meg azt is, hogy mikor lesz végre olyan, amikor nem mindig a jövőt várogatom a jelenben, de ezt mintha már írtam volna.

szeretem a francia nyelvet, olyan gyönyörű. és lehetetlen, hogy valaha is megtanuljam. mission impossible (ejtsd: misszion emposszibl).