, mégpedig ez a macska szeretnék lenni. most.

vagy a lány. vagy a fiú. esetleg a hajó. 

huszonháromévesen épp én is körbe akartam hajózni a világot. tegnap pedig rádöbbentem, hogy bizonyos barátnőim már régesrég gyereket akarnak, miközben én, aki húszévesen simán szültem volna (hálistenhogynem!), én annyira távol érzem magamtól a gyerekvállalást, mint azt, hogy kiugorjak egy repülőből ejtőernyő nélkül, önszántamból.

és kivételesen élvezem a szabadságot. élvezem, hogy olyan munkám van, amiről egy éve csak álmodoztam. olyan felelősségem, amire mindig vágytam (és amitől persze be is ijedek időnként). olyan életem, amiből végre nem vágyom a múltba vagy a jövőbe, csak egyszerűen meg szeretném élni*. 

szóval lennék macska, de csak majd egy következő életben. egyelőre j.ságomból hoznám ki a maximumot, amit csak tudok. ámen.

*igen, ismét a hipomán fázisba értem, fuckyeah!