az nem lehet, hogy

aláírta és van, akinek annyi a reakciója, hogy lehazaárulózza azt, aki lecsicskázta a legfőbb közjogi méltóságot. az nem lehet, hogy ez méltóság.

és az sem lehet, hogy itt fekszem három órája bénultan, és nem érzem értelmét kimenni az utcára. mert tegnap hetvenezren voltunk. vagy mondjuk csak ötvenezren. és azt hittem, hogy lesz hatása. hogy a tömegnek van ereje. hogy nemcsak a békemenet hat, hanem a békés menet is. 

az nem lehet, hogy elveszítsem a lelkesedésemet, hogy azt érezzem, nincs értelme itt élnem, hogy képtelen vagyok a feladataimra koncentrálni, mert nyomaszt az ország helyzete. nem lehet, hogy nem tudok tenni semmit, hogy minden elromlik, hogy mindent elrontanak, hogy mindent elrontunk. hogy nincs olyan opció, hogy a közügyekkel foglalkozom és nyugodtan fekszem le. hogy nincs olyan opció, hogy nem foglalkozom a közügyekkel, de aki foglalkozik vele, az kompetens és átgondolt döntéseket hoz az életemről, amit a kezébe adtam. nem lehet, hogy nem adtam a kezébe, és mégis elveszi a hitemet. hogy csak épp annyi marad nekem, amivel elhiszem, hogy ez mindig így lesz. az nem lehet, hogy aláírta, és hogy ő viszont nyugodtan alszik már három órája. hogy nyugodtan alszik bármikor. 

monddhogynemlehet. monddhogyszabadország. hajrámagyarország.